A helyi pénzrendszerek és az iszlám bankrendszer szerepe a pénzügyekben

Előadó: Varga József

A 2008. évi világválság jelentősen megingatta a hagyományos pénzügyi intézményrendszerbe vetett hitet. A válság megmutatta, hogy a pénzügyi közvetítő rendszerünk nem képes komoly fennakadások nélkül betölteni szerepét. A válaszul született alternatív megoldások közül munkásságomban a helyi pénzrendszerekkel és az iszlám bankrendszerrel foglalkozom. A helyi pénz kutatási területen vizsgálataim kiinduló pontja a monetáris rendszer fenntartható jellege. Nézetem szerint uralkodó monetáris rendszerünk ugyanis olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a fenntarthatóság koncepciójával összeférhetetlenek, vagy csak komoly átalakítások után összeférhetők. A gazdasági fellendülések és hanyatlások végtelen sora, a gazdasági alanyok rövid távú gondolkodása, a gazdasági növekedési kényszer, a jövedelem- és vagyonkoncentráció és a társadalmi tőke alulértékelése mind a jelenlegi globális pénzügyi struktúra „természetes” velejárója. Lassan tért nyer az a nézet, mely szerint a pénzügyi rendszer válságai nem egyedi, pontszerűen orvosolható, kijavítható problémák, hanem rendszerszintű, strukturális működési zavarok. A pénzügyi rendszer átalakítása során nem a rendszer javítgatására van szükség, hanem gyökeres változtatásra. Az iszlám bankrendszer kutatását az indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben az általunk ismert és a közgazdaságtan főáramaként egyedüliként elfogadott bankrendszer mellett megjelent, sőt rohamos gyorsasággal teret hódított egy, a hagyományos monetarizáltságú országok bankrendszerétől alapvető elveiben eltérő bankrendszer. Az iszlám bankrendszerre az hívta fel a figyelmet, hogy számos tanulmány szerint az elmúlt évek válságában stabilabbnak tűnt, mint a hagyományos bankrendszer. A kutatás fő területeit a kamatmentesség és a PLS (profit-loss-sharing) ügyletek sajátosságai adják.

Ember- és környezetkímélő kultúra

Előadó: Gyulai Iván

 Az előadásban arról kapunk gazdag ismertetőt, hogy a természetes talajszerkezet megváltoztatása környezeti és termesztési problémákhoz vezet. Ezek kiküszöbölése a talajforgatásos gazdálkodás leváltását igényli. Az előadás öt felvonásban tárgyalja, hogyan és miért lehet elkerülni az ásást, kapálást, a gyomokat, az öntözést, a műtrágyákat és a kémiai növényvédelmet.

A sör mint gazdasági probléma

Az előadás a sörök nemzetközi és lokális piacának jellegzetességeit ismerteti. A termelés, a kereskedelem és a fogyasztás olyan aspektusairól beszél az előadó, amelyek nem csupán egy kutató közgazdász számára izgalmasak, de gondolkodásra késztetnek egy laikus sörivót is.

Kelet-Európa és Magyarország modernizációs lejtőn? A felzárkózás és leszakadás problematikája

Előadó: Prof. Dr. Gál Zoltán

A kelet-közép-európai régiók transzformációs felzárkózási modellje erősen a külföldi működőtőke-befektetésekre (FDI) támaszkodott az 1990-es évek elejétől fogva. Azonban az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy az FDI önmagában nem vezet gyorsabb növekedéshez, automatikus felzárkózáshoz. Az FDI túlcsorduló és fejlesztő hatásai sokkal korlátozottabbak, és elmondható, hogy az FDI vezérelt felzárkózási modell kifulladt. Az előadás az elmúlt 120 év felzárkózási folyamatainak keretrendszerébe illesztve bemutatja a „félperiférikus” térség és Magyarország felzárkózási kísérleteit, valamint a tőke-, export-, illetve technológiafüggőségből adódó felzárkózási kényszerpályák kudarcait.