A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2019 tavaszán hívta életre TUDÁSSZOMJ elnevezésű programsorozatát. A rendezvény keretein belül a Kar kutatói releváns és közérthető témáról tartanak előadást Kaposvár különböző vendéglátóhelyein. Ez úttal tehát nem a hallgatóságot hívjuk az egyetem falai közé, hanem mi magunk visszük – némi túlzással élve - házhoz a tudományt.
Az ismeretterjesztés és gondolatébresztés mellett célunk a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának, és ezáltal a teljes intézmény városba ágyazottságának növelése.
Az előadások témája rendkívül szerteágazó, így az egyhangúság kizárása mellett reményeink szerint mindenki megtalálhatja a számára izgalmas területet, legyen az marketing, pénzügy, vállalat-, vagy környezetgazdaságtan.
A rendezvény ötletének gyökerei a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének Tudomány a kocsmában című rendezvénysorozatához nyúlnak vissza.
A program alapítói és felelősei:
Dr. Berke Szilárd
Csuvár Ádám
Tiszteletbeli alapító és ötletgazda:
Prof. Dr. Kerekes Sándor
Aktív közreműködők:
Pintér Attila
Szerb Bence
Dr. Sipiczki ZoltánElőadó: Varga József
A 2008. évi világválság jelentősen megingatta a hagyományos pénzügyi intézményrendszerbe vetett hitet. A válság megmutatta, hogy a pénzügyi közvetítő rendszerünk nem képes komoly fennakadások nélkül betölteni szerepét. A válaszul született alternatív megoldások közül munkásságomban a helyi pénzrendszerekkel és az iszlám bankrendszerrel foglalkozom. A helyi pénz kutatási területen vizsgálataim kiinduló pontja a monetáris rendszer fenntartható jellege. Nézetem szerint uralkodó monetáris rendszerünk ugyanis olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a fenntarthatóság koncepciójával összeférhetetlenek, vagy csak komoly átalakítások után összeférhetők. A gazdasági fellendülések és hanyatlások végtelen sora, a gazdasági alanyok rövid távú gondolkodása, a gazdasági növekedési kényszer, a jövedelem- és vagyonkoncentráció és a társadalmi tőke alulértékelése mind a jelenlegi globális pénzügyi struktúra „természetes” velejárója. Lassan tért nyer az a nézet, mely szerint a pénzügyi rendszer válságai nem egyedi, pontszerűen orvosolható, kijavítható problémák, hanem rendszerszintű, strukturális működési zavarok. A pénzügyi rendszer átalakítása során nem a rendszer javítgatására van szükség, hanem gyökeres változtatásra. Az iszlám bankrendszer kutatását az indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben az általunk ismert és a közgazdaságtan főáramaként egyedüliként elfogadott bankrendszer mellett megjelent, sőt rohamos gyorsasággal teret hódított egy, a hagyományos monetarizáltságú országok bankrendszerétől alapvető elveiben eltérő bankrendszer. Az iszlám bankrendszerre az hívta fel a figyelmet, hogy számos tanulmány szerint az elmúlt évek válságában stabilabbnak tűnt, mint a hagyományos bankrendszer. A kutatás fő területeit a kamatmentesség és a PLS (profit-loss-sharing) ügyletek sajátosságai adják.
Előadó: Gyulai Iván
Az előadásban arról kapunk gazdag ismertetőt, hogy a természetes talajszerkezet megváltoztatása környezeti és termesztési problémákhoz vezet. Ezek kiküszöbölése a talajforgatásos gazdálkodás leváltását igényli. Az előadás öt felvonásban tárgyalja, hogyan és miért lehet elkerülni az ásást, kapálást, a gyomokat, az öntözést, a műtrágyákat és a kémiai növényvédelmet.
Előadó: Prof. Dr. Tóth Gergely
Az ausztrál Breakthrough – National Centre for Climate Restoration „forgatókönyv alapú előrejelzése” szerint 2050-re nagy valószínűség szerint véget ér az emberi civilizáció. 2050 bő három évtized múlva esedékes. Vajon bolygónk kibírja-e még az emberi tevékenység káros hatásait addig? Szerintem igen, mert még lehetséges a paradigmaváltás. Szerintem igen, mert Isten megígérte. Szerintem igen, mert sok jó ember dolgozik rajta. Akik kíváncsiak a "nagy 42"-re (Galaxis útikalauz stopposoknak), jöjjenek el a 3. Tudásszomjra! (Helyette: hallgassák meg a Tudásszomj harmadik előadását!)
Az előadás a sörök nemzetközi és lokális piacának jellegzetességeit ismerteti. A termelés, a kereskedelem és a fogyasztás olyan aspektusairól beszél az előadó, amelyek nem csupán egy kutató közgazdász számára izgalmasak, de gondolkodásra késztetnek egy laikus sörivót is.
Előadó: Prof. Dr. Gál Zoltán
A kelet-közép-európai régiók transzformációs felzárkózási modellje erősen a külföldi működőtőke-befektetésekre (FDI) támaszkodott az 1990-es évek elejétől fogva. Azonban az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy az FDI önmagában nem vezet gyorsabb növekedéshez, automatikus felzárkózáshoz. Az FDI túlcsorduló és fejlesztő hatásai sokkal korlátozottabbak, és elmondható, hogy az FDI vezérelt felzárkózási modell kifulladt. Az előadás az elmúlt 120 év felzárkózási folyamatainak keretrendszerébe illesztve bemutatja a „félperiférikus” térség és Magyarország felzárkózási kísérleteit, valamint a tőke-, export-, illetve technológiafüggőségből adódó felzárkózási kényszerpályák kudarcait.
Előadó: Prof. Dr. Kerekes Sándor
Az előadás a napjainkban egyre népszerűbbé váló közösségi, másnéven megosztó gazdaság (sharing economy) és a bomlasztó innovációk hagyományos gazdaságra gyakorolt hatásairól szól. Ezen újszerű termelési és szervezési módok vajon lehetővé teszik egy méltányosabb társadalom és egy természetközelibb gazdaság kialakítását?
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. | Pf.: 16. | Tel.: 82/505-800, 82/505-900 | Fax: 82/505-896
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.