A Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának minőségbiztosítási terve

Küldetésnyilatkozat
A KE Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (GSZDI) feladata, hogy a tudomány iránt elhivatott, fiatal diplomás szakemberek közül a legjobbak számára lehetőséget teremtsen a tudományos életpályán történő elinduláshoz. A doktori iskola feladatának tekinti a gazdasági-társadalmi folyamatok kutatására alkalmas szakértelmiség képzését, akik a gazdasági-társadalmi környezet működési mechanizmusainak a felfedezését, a bennünket körülvevő komplex gazdálkodó rendszerek egyre részletesebb megismerését tekintik feladatuknak. A felismert összefüggések alapján képesek olyan gazdasági-társadalmi modellek, valamint szervezési-vezetési módszerek kidolgozására, amivel segítik az emberi szükségletek kielégítését, a társadalom stabil működését, a világ fenntartható fejlődését. A doktori iskola, profiljából adódóan, mindenekelőtt a termelő és szolgáltató vállalkozások működésének megértését, és működési hatékonyságuk javítását szolgáló kutatásokkal kíván hozzájárulni az emberi tudás gyarapodásához. Fontos feladatunknak tekintjük a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását, a gazdaságban reziliens, a változásokhoz alkalmazkodni képes szervezeti és szervezési formák elterjesztésének támogatását. A 21. század kihívásai –az éhezés felszámolása, a teljes foglalkoztatás, a környezeti fenntarthatóság, az egyenlőtlenségek felszámolása, a megosztó és a szolgáltató gazdaságot támogató üzleti modellek, a klímagazdaság kiépítése stb. - radikális rendszer innovációkat igényelnek a gazdaság működésének minden szintjén. Ezekre az új kihívásokra érzékeny, és megfelelő válaszokat kereső doktoranduszok képzése a doktoriskola célja.

Minőségpolitika
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője és testületei elkötelezettek a doktori képzés színvonalas működtetése és a minőség folyamatos fejlesztése iránt. A DI a Karral és az Egyetemmel szorosan együttműködve biztosítja a magas szintű kutatómunka végzésének lehetőségét, figyelembe veszi a hazai és külföldi társ- és határterületi tudományokban működő doktori iskolák szakmai normáit, és az érdekelt felek (hallgatók, doktorjelöltek, oktatók, külső partner szervezetek) megelégedését.

Alapvető dokumentumok
A doktori képzés és fokozatszerzés minőségirányítási rendszere az egyetemi minőségirányítási rendszer része. A doktori képzés és fokozatszerzés minőségügyi szempontból önálló irányítási egysége a Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskola.

A doktori képzésre és fokozatszerzésre vonatkozó minőségbiztosítás elveit és módszereit a Kaposvári Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában (továbbiakban GSZDI) a jelen dokumentum alapjait jelentő források határozzák meg:

(1) A Kaposvári Egyetem Doktori Szabályzata a minőségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a doktori képzésre jelentkezéstől a PhD fokozat odaítéléséig az alábbi részekben tartalmazza: 11.-24.old., MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS c. fejezete (30.old.)

A további meghatározó jogszabályok és rendelkezések a következők:
- A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
- A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012 (XII.19.) Kormányrendelet
- A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
- 19/2012 (II.22.) Korm. rendelet a felsőoktatási minőségértékelés és fejlesztés egyes kérdéseiről
- A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) sz. Kormányrendelet
- A kormány 50/2008. (III.14.) rendelete a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
- 423/2012 (XII.29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról
- 266/2016. (VIII. 31.) Kormányrendelet
Egyéb szabályozások
- A MAB 2016/6/V/2 sz. határozata Doktori iskolák létesítésének és működésének akkreditációs bírálati szempontjai. Hatályos 2016. szeptember 1-től
- A MAB 2015/4/V. sz. határozata
- A MAB 2014/6/IV. sz. határozata kiegészítve a 2014/7/VI. sz. határozat szerint
- A MAB 2012/7/III/9. sz. határozata
(kiegészítve a MAB 2012/10/V/1-3 sz. határozatával)
Doktori iskolák létesítésének és működésének akkreditációs bírálati szempontjai
- a KE Integrált Irányítási Kézikönyve
- a KE Szervezeti Működési Szabályzata
- a KE Rektori utasításai
- a KE Doktori és Habilitációs Tanácsának határozatai
- a Doktori Iskola Tanácsának határozatai

A doktori iskola minőségcéljai
A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola egy fiatal intézmény még fiatalabb szervezeti és oktatási szervezete, amely az átlagosnál gyorsabban találta meg a helyét a magyar felsőoktatás rendszerében. Ez a képzési profilra és a tudományos utánpótlás kibocsátásának intenzitására egyaránt vonatkozik. Mindebben fontos szerepe van a szakma legkiválóbb intézményeivel (Corvinus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Pannon Egyetem, illetve az Agrárgazdasági Kutató Intézet és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont), illetve azok vezető oktatóival és kutatóival való együttműködésnek. Ennek köszönhetően a GSZDI oktatásában, kutatási területeinek kialakításában és egész működésében – a KE saját tudományos bázisa mellett – a szakma országos hírű képviselőit is sorainkban tudhatjuk. Célunk olyan doktori képzés folytatása, amelyben a hallgatók a tudományos munka alapvető módszereinek megismerése mellett találkozhatnak a mindennapok gyakorlatának szakmai kihívásaival és követelményeivel egyaránt. Ebben látjuk a biztosítékát annak, hogy a doktori fokozat megszerzésével sikeresen megállják a helyüket mind az oktatási és kutatási utánpótlás, mind a gazdaság és a közigazgatás különböző területein. A GSZDI-ban fokozatot szerzett, egykori hallgatóink e céljaink sikeres megvalósítását visszaigazolják.

A DI minőségének szabályozását a doktori képzés folyamatainak definiálásával, a felelős személyek, szervezetek meghatározásával valósítjuk meg. A legfontosabb folyamatok:

(1) A képzési terv meghatározása. A képzési terv egyrészt a kötelező, másrészt a választható tárgyak hallgatók általi megjelöléséből, iteratív módon alakul ki. A tantárgyleírások tartalmazzák a kontaktórák, az előadások és a szeminárium jellegű foglalkozások számát, valamint a tárgy eredményes teljesítéséhez szükséges egyéb (dolgozatírási, előadás-tartási és egyéb) követelményeket.

(2) A témavezetők kiválasztása. A GSZDI olyan, a kutatásban járatos és irányító képességekkel rendelkező egyetemi oktatókat és kutatókat, valamint olyan, nagyhírű külső szakembereket kér fel témavezetésre, akiknek ismerete és szakmai gyakorlata garantálja a megfelelő támogatást a hallgató számára. A felvételre jelentkezés időszakában kerül kijelölésre a potenciális témavezető, a felvételi eljárást is velük konzultálva, valamint az ő ajánlásukkal kezdik el a hallgatók. Esetenként a hallgató a témakiírások alapján maga keresi meg a témavezetőt. A külföldről jelentkező hallgatókat összekapcsoljuk a lehetséges témavezetőkkel, gyakori, hogy a témavezető feltételes nyilatkozattal támogatja a hallgató jelentkezését. A témavezető személyéről a Doktori Tanács a felvételi eljárásban hoz döntést. A felvett hallgatók kutatási tervének végleges elfogadásáig esetenként a témavezető személye módosulhat. A kutatási témától függően a Doktori Tanács második konzulens, társ-témavezető kijelöléséről is dönthet.

(3) A kutatási témák kiírása. A témák a GSZDI profiljából és a témavezetők konkrét kutatási területéből alakulnak ki. Ugyanakkor messzemenően igyekszünk a felvételre jelentkező hallgatók érdeklődési területéhez is igazodni, illetőleg azokból a megkeresésekből is merítünk, amely a KE régiójában tevékenykedő gazdasági társaságok, intézmények és más típusú munkaadók oldaláról szakember-igényként megfogalmazódnak. (A GSZDI-ben jelenleg folyó kutatások egy része is éppen ezzel a témával foglalkozik, felmérve a végzett szakemberek elhelyezkedését és a szakmai utánpótlásra vonatkozó térségi igényeket.)

(4) A hallgatók felvétele. Az ösztöndíjas hallgatók esetében a kapott keretszám és a jelentkezők megfelelése (az előírt követelmények teljesítésén túl, habitusuk és témájuk aktualitása) alapján, a pontozásos rendszerben kialakult sorrendnek megfelelően alakul ki a hallgatói létszám. Az önköltséges hallgatók esetében kutatási témájukban való előzetes jártasság, amely megmutatkozik a publikációk számában és minőségében, valamint a szóbeli alkalmassági vizsgán mutatott teljesítményük dönt a felveendők létszámáról. A felvételt megelőzően a felvételi eljárás rendjéről, benne a követelményekről, a pontozásos rendszerről a KE honlapján és személyesen kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. Minden felvételre jelentkező hallgatónak rendelkeznie kell – a témavezető javaslatán túl – egy külső, elismert szakember írásos ajánlásával, a befogadó tanszék vezetőjének és a Doktori Iskola vezetőjének írásos nyilatkozatával ahhoz, hogy a felvételi eljárás lebonyolítható legyen. A Felvételi Bizottságot az EDHT jelöli ki, s annak tagjai között minden – felvételre jelentkező témájában jártas szakértő – valamint legalább egy külső szakember és a DI doktoranduszainak egy képviselője kell, hogy jelen legyen.

(5) Az oktatási folyamat. Az egyes tantárgyak témaleírása évenként áttekintésre és szükség szerint frissítésre kerül, és mindez a képzési tervben kerül rögzítésre. Iskolánk régi törekvése és gyakorlata, egy-egy kiváló szakember meghívása előadásra és konzultációra. Ezek az előadások az összes egyetemi polgár számára nyitottak. Külön rendben szabályozzuk a választható tárgyak felvételét, amelyek száma elsősorban a hallgató témájától és érdeklődésétől függ. A GSZDI képzésére jelentkező hallgatóknak eltérő az előképzettsége. Ezért a Doktori Szabályzatban rögzítettük az előképzettségtől függően egy vagy két kötelező tantárgy hallgatása alól a Doktori Tanács felmentést adhat, de egyidejűleg előírja a kötelezően választhatók mellett újabb alternatív tantárgyak abszolválását. Egyes esetekben külön tantárgyfelvételt is előírhat a választott témában való sikeres kutatás érdekében. Ha a tantervben levő tárgyak valamelyikének oktatása az intézményben nem oldható meg a kívánt szinten, a DIT javaslatot tesz külső előadó meghívására, vagy más doktori iskolában való teljesítésére.

(6) A kutatási folyamat. Minden jelentkezőtől elvárt a kutatási témája körülhatárolása, amit egy motivációs levél, illetve kutatási terv-vázlat formájában megküldenek a felvételi bizottságnak. Az első félévben a kutatás-módszertani tárgy keretében a kutatási tervek – a témavezető és a doktori iskola vezetőjének a bevonásával - részletes kidolgozásra kerülnek. A kutatási terveket a DI vezető egy külső és egy belső szakembernek küldi meg véleményezésre. Ezek és saját véleménye alapján terjeszti elő a GSZDI Tanácsa elé a kutatási tervet és az arra kapott írásos bírálatokat. Az ajánlás és a DIT ülésen lezajlott vita alapján a Doktori Iskola Tanácsa változtatás nélkül, vagy változtatási javaslattal elfogadja a tervet, vagy új kutatási terv kidolgozására utasítja a hallgatót.

(7) Az ösztöndíjas doktoranduszok részvétele az oktatásban és a kutatómunkában. Valamennyi ösztöndíjas egy-egy tanszék szervezetéhez tartozik, s részt vesz a folyó oktatási és kutatási tevékenységben. Oktató munkájáért a törvényileg előírt díjazásban részesül.

(8) A komplex vizsga. A komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele legalább 90 kredit teljesítése. A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” a doktori iskola képzési tervében előírt (első négy félév) valamennyi kredit (120) megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a bizottság legalább egy tagja nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató.
A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője, akinek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán szóban értékelje a vizsgázót.
A komplex vizsga három részből áll:

1. Az elkészített kutatási terv prezentálása (10 perc) és védése! (3 oktató értékel, 10-10 pont adható, max. 30 pont)

2. A specializáció szakterületén, évente összeállított kötelező irodalom kritikai elemzésére való alkalmasság vizsgálata (legalább 10 általános, és 10 a specializációhoz kötött folyóiratcikk feldolgozása) (3 oktató értékel, 10-10 pont adható, maximum 30 pont)

3. A kutatási tervhez kapcsolódó empirikus elemzés (kvalitatív és kvantitatív) szakszerűségének értékelése. (Előzetesen leadott tanulmány alapján írásban. Maximum 20 pont)

A komplex vizsgán összesen 100 pontot lehet szerezni. A komplex vizsga értékelése: 60 pont felett megfelelt. A komplex vizsgán 60 pontnál kevesebbet teljesítő hallgató a képzés második szakaszát nem kezdheti meg. A komplex vizsga csak akkor ismételhető meg, ha a hallgató kutatási tervét a bizottság elfogadhatónak minősítette (legalább két oktató 6-nál több pontot adott).

A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítésű lehet.

(9) A doktori védés folyamata. A doktori védés több szakaszból tevődik össze. Az első megkezdésének feltétele a témavezető nyilatkozata, amelyben munkahelyi vitára alkalmasnak minősíti a jelölt elkészült értekezés-tervezetét. Ezt követően a DI vezetője két opponenst kér fel a kézirat elbírálására (legalább az egyik külső szakember). Egyúttal felkéri a Kaposvári Egyetem e témában illetékes egyik egyetemi tanárát a vita levezetésére és felkér egy fokozattal rendelkező egyetemi oktatót a titkári teendők ellátására, majd kitűzi a vita helyét és időpontját. A DI ügyvivője gondoskodik a meghívásokról. A vita rendje megegyezik a nyilvános vitáéval. Az elnök – kikérve a jelen lévő, és tudományos fokozattal rendelkezők véleményét is – az opponensek javaslatai alapján dönt arról, hogy a tervezet változtatás nélkül, vagy átdolgozással nyújtható-e be nyilvános védésre, avagy a megvitatott munka erre még nem alkalmas. A munkahelyi vita megszervezése annak a tanszéknek a feladata, amelyen a hallgató kutatómunkáját végezte. A nyilvános vita kitűzése szintén a témavezető kezdeményezésére történik, a szükséges követelmények (vizsgák, komplex vizsga tandíjfizetés és eljárási díjak, publikációk stb.) ellenőrzésével. A DI vezetője előterjeszti a Doktori Tanácsnak a nyilvános vita bíráló bizottságát, amely azt megvitatva az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak nyújtja be, jóváhagyásra. A bírálók közül csak az egyik lehet azonos a munkahelyi vita opponensével, s a bizottságban külső tagoknak is részt kell venniük.

A fent 1-9. pont alatt felsorolt, kiemelt folyamatok részletes szabályozása az egyetem Doktori Szabályzatában található meg.

(10) Az ellenőrzési és az önértékelési folyamatok.
A minőségirányítás keretein belül a GSZDI Tanácsa a hallgatók, oktatók, témavezetők, külső partnerek körében rendszeresen elégedettségi felméréseket végez. Évente értékeli az oktatási folyamatban résztvevő oktatók, külső óraadók, meghívott előadók és témavezetők hallgatókkal kapcsolatos tevékenységét. Felmérést végez mindezen közreműködői körről a hallgatók körében is. Az elégedettségi vizsgálatok, értékelések eredményei alapján intézkedéseket fogalmaz meg a minőség javítása érdekében, azok végrehajtását ellenőrzi.

A doktoranduszok munkatervének időarányos teljesítését rendszeresen értékeli, szükség esetén – a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára – felzárkóztató intézkedéseket fogalmaz meg. A DI tagjai számára kutatási és publikációs követelményeket fogalmaz meg, a megvalósulást értékeli. A témavezető és a doktorandusz számára a tapasztalatok alapján intézkedési tervet fogalmaz meg, annak végrehajtását ellenőrzi.

A komplex vizsga tapasztalatait rendszeresen értékeli, az oktatási folyamatban a tapasztalatok alapján változtatásokat határoz meg.

A PhD doktori értekezések minőségének folyamatos javítása érdekében a munkahelyi vitát megelőzően rendszeresen szervezett kerekasztal-konferencia keretein belül ellenőrzi a doktoranduszok előrehaladását. A doktorandusz, vagy témavezetője kérésére a DI vezetője külön szakmai vitát rendez. A munkahelyi és nyilvános viták tapasztalatait a DI Doktori Tanácsa rendszeresen elemzi. Értékeli a témavezetők és opponensek munkáját. A munkatervek elfogadásánál, a témavezetők és az opponensek kiválasztásánál figyelembe veszi az értékelések eredményeit.

Kaposvár, 2018. április 12.

Prof. Dr. Kerekes Sándor
a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője