A kutatási tevékenység tudományterületi specializációi és vezetőik:

A specializációk leírása

1. A pénzügyek és makrogazdasági problémák specializációhoz tartozó kutatási témacsoport a pénzügy mesterszakra épül. A specializációban meghirdetett kutatási témákat a hallgatók – köztük neves gyakorlati szakemberek – nagy számban választják, mert a doktori iskolánknak ez a profilja országosan is egyedinek számít. Ebben a kutatási profilban a Corvinus Egyetemmel együttműködésben teremtettük meg a képzés és a kutatás feltételeit. A specializáció vezetője Gál Zoltán professzor a specializáció kutatási profilját átfogó, több mint 700 oldal terjedelmű monográfiát írt, ami az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg 2010-ben "Pénzügyi piacok a globális térben" címen. A törzstagok közül ezen a területen kutat még Varga József.
2. A gazdálkodás tudomány válogatott fejezetei specializációhoz tartozó kutatási témák a nemzetközi gazdálkodás, a regionális gazdaságtan; a környezet és természeti erőforrás gazdaságtan; a fenntartható fejlődés; a vállalatok társadalmi felelőssége. A specializáció a vidékfejlesztési agrármérnöki, valamint a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakokra épül. A terület- és vidékfejlesztés téma szakmai jelentőségét az adja, hogy az egyaránt illeszkedik a doktori képzés agrárökonómiai hagyományaihoz, és az uniós regionális, agrár-és vidékfejlesztési politikákhoz. A doktori iskola témavezetőinek kutatási területei felölelik a fenntartható fejlődésnek a globalizációval összefüggő kérdéseit és a fenntarthatóság vállalati dimenzióit, továbbá a társadalmi felelősségvállalás és üzleti etika kérdéseit is. A specializáció vezetője Nagy Imre professzor, akinek egyik 2008-ban a Dialóg Campus gondozásában megjelent "Városökológia" című kötete részben lefedi a specializáció kutatási profilját. A törzstagok közül ezeken a területeken kutat még Szávai Ferenc és Kerekes Sándor.
3. Szervezéstudomány, menedzsment és marketing specializáció kutatási témáinak a korábbi agrárökonómiai képzési profilból adódóan jelentős hagyományai vannak, és a doktori iskola megalakulása óta fontos szerepet töltenek be a hallgatók témaválasztásában. Az élelmiszergazdasági marketing kutatási témakörei főleg a vidékfejlesztési agrármérnöki szakemberek számára biztosít belépési lehetőséget a doktori képzési programba. A kutatásra kínált agrárökonómiai témák kapcsolódnak az egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának kutatási profiljához, lehetőséget teremtve a két doktori iskola kutatási együttműködésére. A specializáció vezetője Szente Viktória professzor, akinek a kutatási területe az élelmiszermarketingre és az agrártermékek értékesítésére fokuszál. Ezen a területen megjelent monográfiájuk: Szakály Zoltán-Szente Viktória: Agrártermékek közvetlen értékesítése, marketingje, amit a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. adott ki 2012-ben. A törzstagok közül ezeken a területeken kutat még Borbély Csaba és Bertalan Péter.
4. Agrárgazdaságtan specializáció kutatási témái jól illeszkednek a Kaposvári Egyetem hagyományos állattudományi profiljához. A specializáció vezetője Fertő Imre professzor, aki 2018 augusztusától egyúttal a doktori iskola vezetését is átveszi. Fertő Imre "Az agrárpolitika modelljei" címmel adott ki monográfiát az Osiris kiadónál, és tankönyvet az agrárgazdaságtan témakörében. A specializáció egyik fontos kutatási területe a mezőgazdasági és élelmiszer árak illetve piacok elemzése. A kutatások kiterjednek a mezőgazdasági üzemek termelékenységének, hatékonyságának elemzésére, a nemzetközi agrárkereskedelem kérdéseire, az élelmiszer ellátási lánc menedzsment problémáira. A törzstagok közül ezeken a területeken kutat még Borbély Csaba és Szente Viktória.

A doktori iskola képzési programjának szerkezete

A doktori iskola képzési programját a kutatási profilhoz igazítva alakítottuk ki. A Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola oktatási programja négy modulra épül. Ebből a módszertani és a szaktárgyi modul tárgyai minden hallgató számára kötelezők.

1. Kötelező módszertani modul

A képzés gerincét a mindenki számára kötelező módszertani tárgyak alkotják. A módszertani tárgyak közül három (Kutatásmódszertan, Kvalitatív kutatási módszerek, Tudományos eredmények kommunikálása) a kvalitatív kutatásmódszertanra fókuszál. Négy tárgy Többváltozós statisztika, Informatika a kutatásban és az Ökonometria 1,2) foglalkozik a kvantitatív kutatási módszerek feldolgozásával. A többváltozós statisztika és ökonometria tárgyak megvilágítják a PhD hallgatók számára, hogy a kutatómunkájuk során milyen kvantitatív módszereket célszerű alkalmazni és az alkalmazásnak melyek a módszertani feltételei. A hangsúlyt a modellalkotásra és a módszerek gyakorlati alkalmazására helyezzük. A tárgyak sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak az empirikus kutatás során gyűjtött adataik elemzéséhez szükséges kvantitatív módszerek kiválasztására, a megfelelő szoftverek használatára, a számítások elvégzésére, az eredmények értelmezésére és kommunikálására.

A kvalitatív kutatásmódszertani tárgyak a társadalomtudományi kutatások főbb módszereivel és az egyes módszerek nyújtotta lehetőségekkel ismertetik meg a hallgatókat. Foglalkozunk a szakirodalom kritikus feldolgozásának fontosságával, a kutatási kérdések megfogalmazásával és a hipotézisalkotás és a hipotézisek tesztelésének módszereivel. A módszertani képzés részét képezi az eredmények publikálására való felkészítés.

2. Kötelező szaktárgyi modul

Az ebbe a modulba tartozó három tárgy (Közgazdasági elmélet és gazdaságpolitika, Szervezeti magatartás, Vállalati fenntarthatóság) kettős funkciót szolgál. A programba felvételre kerülő hallgatók előképzettsége nagyfokú diverzitást mutat. A hallgatók döntő többsége gazdaságtudományi mester képzettséggel rendelkezik, de elméleti felkészültségük sokszínű még akkor is, ha csak a magyar hallgatók közgazdasági ismereteit vesszük figyelembe. Jelenleg hallgatóink közel kétharmada külföldi. Vannak köztük európai üzleti iskolákban végzettek, de vannak távolkeleti és más régiókból származó hallgatók is. A kötelező szaktárgyak oktatásának egyik célja az előképzettségi különbségek kiegyenlítése. A másik cél a gazdaságtudományi alapművek -például a közgazdasági Nobel díjasok munkái- olvastatása a hallgatókkal.

3. Kötelező specializációs tárgyak modulja

A doktori iskolát alkotó törzstagok a gazdaságtudományok négy területén értek el figyelemre méltó kutatási eredményeket. A négy specializáció ezekre a területekre koncentrál. A kötelező specializációs tárgyak attól válnak kötelezővé, hogy a hallgató eldönti, milyen tudományterületen végzi kutatásait. Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy-egy téma melyik specializációhoz tartozik. Az ilyen határterületi kutatásokat segíti, hogy a kötelező specializációs modul tárgyai választható tárgyként felvehetők a más specializációhoz tartozó hallgatók számára is. Amíg a pénzügyek és makrogazdasági problémák specializáció kötelező tárgyai közül az egyik, a monetáris makroökonómia elméletibb, addig a másik tárgy a pénzügyi adatok kezelésének speciális kérdései gyakorlatibb jellegű. A specializáció kötelező tárgya a közgazdasági elmélet és gazdaságpolitika. A gazdálkodás tudomány válogatott fejezetei specializáció részben a regionális gazdaságtani részben a fenntartható fejlődéssel és a tér-dimenzió gazdasági szerepével kapcsolatos tárgyakat ölel fel. Kötelező tárgya a vállalati fenntarthatóság. A szervezéstudomány, menedzsment és marketing specializáció választható tárgyai marketingelmélet és fogyasztói magatartás. Kötelező tárgya a szervezeti magatartás. Agrárgazdaságtan specializáció két választható tárgya a mezőgazdasági fejlődéselmélet és a mezőgazdasági árak elemzése.

4. Választható tantárgyi modul

A választható tárgyak köre változhat az igényeknek megfelelően. A jelenlegi hallgatói kört figyelembe véve két módszertani: bevezetés a hatékonyság elemzésbe és hálózattudomány. A szakmai tárgyak közül hetet (Agrárpolitika, Vezetői számvitel és kontrolling, Humánerőforrás menedzsment, Üzleti stratégia, A világgazdaság a 21. században, Innovációs politika és management, Közösségi gazdaságtan) ajánlunk a programban. Örvendetes, hogy a tárgyak felét a doktori iskola törzstagjai, és többségében egyetemi tanárok oktatják.

A fokozatszerzéshez szükséges kreditek megoszlása és beszámítása

A fokozatszerzéshez összesen 240 kredit teljesítése szükséges. A képzés első négy félévében legalább 120 kreditet kell teljesíteni. Minimum 84 képzési kreditet a negyedik félév végéig kell teljesíteni, az oktatási kreditekből legalább 4 kreditet, és a kutatási kreditekből minimum 24, a publikációs kreditekből legalább 8 kredit teljesítése a feltétele a komplex vizsgára bocsátásnak! A komplex vizsgára történő jelentkezés feltétele (negyedik félév eleje) a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit teljesítése, és a negyedik félév végére valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése. A komplex vizsgát a negyedik félév vizsgaidőszakának a végén kell megszervezni, hogy az abban a félévben teljesített képzési kreditek is beszámíthatók legyenek.

A kredit-túlteljesítések átvihetők az 5-8 félévekre, de az első négy félévben több nem számolható el, mint a megállapított maximum. Publikációs kreditek teljesíthetők a kilencedik és a 10 félévben is.

A teljes képzési terv letölthető:

Képzési terv a 2018/19-es tanévtől